32.rész

Sziasztok!

Ez is elérkezett, valószínűleg ez az utolsó rész.A befejezésemnek egyik oka ,hogy 4 fici-t nem tudok egyszerre írni.Most lehet azt mondani,hogy miért kezdtem bele egy újba, de erre sajnos nem tudom a választ,az ihlet jött és úgy éreztem le kell írnom.
Tudom,hogy voltak olyanok, akik szerették ezt a sztorit, és voltak, akik nem. Hangot is adtak a véleményüknek,ebbe semmi baj sincs, én elfogadtam/elfogadom a negatív kritikákat is.
Tisztában vagyok azzal,hogy a helyesírásom nem  jó,bár szerintem határozottan javuló tendenciát mutat,de ezt  a döntést rátok hagyom.
Nagyon köszönöm azoknak, akik végig követték, olvasták ezt a történetet.Az írást nem hagyom abba, és remélem, majd az új sztorik - jelen esetben a maradék három is - elnyeri majd a  tetszéseteket.
Nagyon hálás vagyok még a rendszeres olvasóimnak is!

Bocsánat,hogy ilyennel húztam el ezt a kis bevezető féleséget,még egyszer köszönöm,hogy velem tartottatok ebben a ficiben is!

Ezzel a résszel kapcsolatban remélem nem  zavar titeket az időben való ugrálgatásom ,bízom benne ,hogy tetszeni fog nektek a befejezés.

Puszi ,Fruzsi ♥♥♥

-Kwangmin én ... nem tudom,hogy képes lennék arra ,hogy a felességed legyek-mondtam majd lehajtottam a fejem-de bízom benn,hogy segítesz abban,hogy sikerüljön jó felességé válnom.Ezért a válaszom,hogy örömmel hozzád megyek .Felkapott a karjába majd többször is megpörgetett és csókokkal lepte el az egész arcomat,majd végül letett és az ajkaimat vette birtoklásba.

-Gyere menjünk,kis menyasszonyom-mondta majd megfogta a kezem majd felmentünk azt Eiffel-toronyba,fentről a kilátás egyszerűen csodás volt,az egész város kivilágítva,szavamra mondom  nem láttam még ennél szebbet.

-Gyönyörű, köszönöm,hogy elhoztál-mondtam majd szembefordultam vele és megöleltem.Ölelésünk után még néztük egy kicsit a tájat,majd szépen lassan visszaindultunk a szállodába.

-Gratulálunk-ugrott mindenki a nyakunkba amikor megérkeztünk a szobába.

A lányok elvonszoltak az egyik sarokba,hogy meséljek el nekik mindent.Miután az megtörtént megnézték a gyűrűmet ami egyszerűen csodálatos volt és bele volt gravíroztatva egy aranyos kis szöveg. "R+K Forever and ever"-De édes-mondta Emily ,amikor már ötödszörre meséltem el nekik a történéseket.
Örülök neki,hogy így fogadták a dolgot a többiek.Mikor már mindenki kellően fáradtnak érezte magát,elvonultunk szobáinkba,majd álomra hajtottuk fejünket,persze mi még Kwangmin-nal beszélgettünk és igazából fogalmam sincs a többiek mit csináltak.
-Boldog vagy?-kérdezte immáron a vőlegényem.Azt kell,hogy mondjam nagyon furcsa kimondani, még ha gondolatban is.
-Igen,nagyon, ennél szebb meglepetést el sem tudnék képzelni-mondtam majd megfordultam az ágyba,hogy vele szembe kerüljek és gyengéd csókot lehelhessek ajkaira,azonban ez drága barátomnak nem volt elég így kicsit erőszakosan kapott párnáim után. Egy cseppet sem bántam,hogy kicsit erőszakosabbra váltott,jó érzés volt tudni milyen érzelmeket is tudok kiváltani belőle.
-Annyira szeretlek,hogy azt már el sem lehet mondani. Köszönöm,hogy igent mondtál-mondta és mondata végén egy puszit lehelt arcomra, én pedig megfordultam ő pedig hátulról átkarolt, így mentünk át az álmok mezejére.

Az európai részét a turnénak gyorsan letudták a fiúk. Iszonyatosan büszkék vagyunk rájuk,amiért képesek kiállni nap mint nap az emberek elé ugyanolyan hatalmas lelkesedéssel. Már nyakunkon van a karácsony ami a szeretet ünnepének nevezhető, bár én úgy vélem,ha szeretsz valakit egész évben szereted nem csak azon a napon.Félreértés ne essék én imádom a karácsonyt ,főleg az ajándékozós részt.Szeretem nézni ahogy szeretteim kinyitják az általam elkészített ajándékot.
Nora babája hamarosan születik már csak esetleg napok,hetek kérdése, igazából fogalmam sincs mikorra várható. Most mondhatjátok milyen testvér is vagyok ,de mostanában nem tudtunk sokat beszélni,mert engem áthelyeztek egy másik együtteshez,mégpedig a SISTAR-hoz.A lányok aranyosak voltak így könnyen be tudtam illeszkedni közéjük és hamar megtaláltuk a közös hangot a ruhák, cipők és kiegészítők "világában".Hamarosan indulunk a karácsonyi szám felvételére amin hála istennek részt vesznek majd a fiúk is. Végre láthatom Kwangmin-t, igaz minden nap találkozunk de csak egy reggeli köszöntő és egy esti jó éjt csókra van időnk mióta áthelyeztek(ami jó benne,hogy még mindig a Boyfriend lakban lakhatok), ma például nem is találkoztunk és be kell valljam már nagyon hiányzik.
-RaRa, gyere mert indulunk- szólt be az ajtón Hyorin
-Megyek-szóltam vissza vidáman majd a lányok ruha összeállításait felkapva indultam ki a kocsihoz. A csomagtartóba befektettem a ruhatartó zsákokat majd beültem a csajok közé.
-Miért vagy ilyen izgatott?-nézet rám Soyu
-Jaj,drágám-bökte meg Hyorin a társát- a BOYFRIEND is ott lesz-hangsúlyozta a banda nevét.
-Ooo szóval Kwangmin,mi?
Nem válaszoltam csak egy kicsit magamra húztam a bőrdzsekimet, hogy takarja a paradicsom színében pompázó arcomat. Kellet egy kis idő míg megérkeztünk a helyszínre ahol még csak K.Will  és a  fontos emberek(rendező és társai) voltak,csalódottan vettem tudomásul,hogy drága vőlegényem még nincs jelen.
Szépen lassan elkezdtem a lányok ruháit pakolgatni amikor a bejárati ajtó felől nevetést halottam,oda kaptam a fejem majd mosolyogva nyugtáztam ,hogy a hangos bagázs nem más mint a Boyfriend.Mikor végignéztem rajtuk megakadt a szemem egy kicsit búslakodva vonuló srácon aki az istenért nem nézne fel. Megunva a várakozást nagy lendülettel indultam meg szomorkás barátom felé aki a tömeg végén baktatott,srácok észrevéve hatalmas
lendületem és odébb álltak én pedig Kwangmin ölelésébe csapódtam aki csak akkor vette észre jelenlétem amikor 'nekimentem'.Elmosolyodott majd felemelt én pedig automatikus lábaim dereka köré fontam majd lehajolva hozzá megcsókoltam. Az eddigi csendből hangos tapsolás hallatszott majd amikor elváltam szerelmem ajkaitól ő letett majd magához ölelt.
-Nagyon hiányoztál-suttogta a fülembe.
-Te is nekem,bár tegnap is találkoztunk-rám nézett-tudom,hogy már most több időt töltünk együtt mint tegnap vagy egész időben az áthelyezéstől számítva.
-Nem számít a lényeg ,hogy ma együtt lehetünk amikor nem engem vesznek-kacsintott majd véglegesen elengedett mert a rendező és a menedzserük egyaránt idegesnek látszott.
-Ha most,hogy már mindeni tud figyelni akkor kezdhetnénk-nézett ránk a főnök-Először felvesszük a közös részeket majd a többi elválik.
Elengedtem Kwangmin-t,hogy menjen felöltözni,majd odaléptem a lányokhoz akik mosolyogva fürkészték az arcomat.
-Ejnye-ejnye ,nem  gondoltuk volna,hogy ilyen merész húzásod lesz-nevetett fel a leader
-Hagyd már olyan édes volt-védett meg Soyu
-Kezdünk,mindenki a helyére-hallottuk a kiabálást
-Ügyesek legyetek-mosolyogtam a lányokra
-Meglesz-néztek vissza
A fiúk, lányok egyaránt nagyon ügyesek voltak, a szám is nagyon király volt, szóval semmi probléma nem volt. Miközben ment a felvétel odaoldalaztam a nővéremhez majd megöleltem.
-Hogy vagytok?-simítottam meg a pociját.
-Jól,bár Minwoo nem akarja,hogy most már dolgozzak.
-Nem is kéne,mert ha figyelembe veszed,hogy a minimanó nemsokára vagyis hetek kérdése előbújik akkor én a helyedben otthon pihennék.
-Úgy se-nevetett fel.
A beszélgetésünk megakadt,majd Minwoo-ra nézett és kicsit el is szomorodott talán.
-Jó szülők lesztek ne félj,ti vagytok neki a legfontosabbak.
-Igazad lehet,de én akkor is félek-nézett rám
-Na miről folyik a traccsparti ,hölgyeim?-jött oda hozzánk az apajelölt majd átkarolta barátnőjét aki hamarosan már a felessége lesz.
-Rólad.Kibeszéltük minden csúnya szokásodat és mindennek lehordtunk-néztem rá majd kinyújtottam a nyelvem ő pedig vissza és így tovább a játékból csak a hátulról megtámadó karok zökkentettek ki.
-Akkor most a rapperek pihennek az énekesek jönnek
-Akkor nekünk pihenő-pacsizott össze Kwangmin és Minwoo
-Gyere csak-suttogta nekem a barátocskám majd elhúzott a többiektől az öltözőbe-Annyira hiányzol napközben,ráadásul nem is beszélünk mostanában szinte semmit.
-Tudom-hajtottam le a fejem
-Nem sokára karácsony-váltott témát.
-Várom már-mosolyodtam el
-Én meg ezt várom-mondta majd hirtelen magához vont és lágyan érzékien megcsókolt-Nagyon, nagyon szeretlek kincsem-suttogta két csók között
-Amúgy teljesen úgy viselkedünk mintha nagyon hosszú ideig távol lettünk volna egymástól
-Meglehet.
Egyszer csak gondolt egyet és felültetett az asztalra,talán egy sminkelős asztal lehet, szóval felültetett majd beállt combjaim közé és vadul tépte ajkaimat.Lágyan a hajába túrtam majd kezei vándorútra indultak felsőm alatt. 
-Hééé ezt  nem itt kéne-húzódtam el nevetve tőle
-Pedig nagyon nehéz ellenállni neked-ajkai megint csak egyre közelebb és közelebb voltak az enyémektől s végül elérték azokat.Egyre vadabbul téptük egymás párnáit,majd nyakam felé vette az irányt hol szívta a bőr,hol pedig csak puszikkal lepte el.
-Khm khm, srácok ezt izé...szóval ne itt, a másik ,hogy Kwangmin te jössz-jött be drágám bátyja a kis helyiségbe én pedig teljes piros színben pompázó arcomat próbáltam takargatni.
Kwangmin gyorsan elhagyta a terepet Youngmin pedig maradt.Gyorsan leugrottam a pultról és megigazítottam a felsőm,majd végül szembe fordultam a szobában lévő énekessel.
-Szép folt-mutatta a kissé lilás foltra amit az öccse hagyott.
-Öhm ,izé na szóval mi van veletek?-gondoltam itt Emilyvel való kapcsolatára.
-Remélem tudod,hogy végtelenül hiányzol neki mióta áthelyeztek.
-Tudom-hajtottam le a fejem-ő is nekem de sajnos nincs mit tenni ez a munkám,de nem térsz ki a válsz elöl.
-Pedig azt hittem megúszom.A napokban összekaptunk és valószínűleg válni akar-mondta szomorúan.
-Hol van most?
-Amerikába forgat.
-Miért nem mész utána?
-Mert azt mondta ,ha utána megyek azon nyomban benyújtja a válópert.
-Jaj manó azt azért mondta,hogy tudjon egy kicsit gondolkozni és szíve mélyén a mondata azt is jelentheti ,talán menj utána.Én a helyedbe akkor is odaállítanék elé.
-Lehet azt kéne-mondta lemondóan.
-Youngmin,szereted?
-Mindennél jobban
-Akkor repülőre és indulás
-Köszönöm-mondta majd megölelt és elhagyta a szobát.
Ha egy kicsit visszatekintünk,mindenki nézhetett ,hogy válásról van szó??? Igen így van mert a kis időben amit átugrottunk Youngmin és Emily összeházasodtak egy nagyon szűk családi körben lévő esküvő volt de annál szebb. 
A forgatás végeztével a lányok megengedték,hogy hazamenjek én pedig nagy mosolygás közepette köszöntem meg nekik ezt a lehetőséget.

~Karácsony reggele,ajándékozás pillanata~

Már mindenki átadta ajándékát a másiknak kivéve én az ajándék amit adok semmi különös csak egy tárgy de amit rejt egy örök életre megváltoztathat minden.
-Tessék-nyújtottam át-Boldog karácsonyt- még jó hosszú csókot is adott mellé.
Szépen lassan bontja kis a csomagolást,leveszi a doboz fedelét majd csak áll és bambán néz maga elé.Látom szép lassan kezdi felfogni ,hogy mi is a helyzet és amit véglegesen felfogta nekem ront majd felemel és a levegőben megpörgetett.
-Köszönöm-suttogta és végül finom csókot lehet az ajkaimra.
-Mi is tudni akarjuk,mi az ajándék?
Kwangmin szó nélkül odanyújtotta a dobozt.Amint leesett a többieknek ,mindenki örömködve ugrott a nyakunkba.
A napunk azzal ment el,hogy mindenki örül, Kwangi pedig képtelen volt elhinni,hogy apa lesz.
Immáron Emily is velünk ünnepet ugyanis Youngmin drága hallgatott rám és felessége után ment és sikeresen megbeszéltek mindent és határozottan boldogok.

~Esküvő napja (párizsi leánykérés után egy évvel pontosan azon a napon)~

Mindenki sürög-forog, a lányok csinosítják a hajam,sminkem egy szóval mindenem  ,hogy tökéletes lehessen a pillanat. Egyszer csak egy gyereksírás töri meg az éppen nyugalomban lévő szobát,felkelek majd a szép fehér ruhában elindulok a pici Minho felé aki az én kis keresztfiam,ugyanis én és Kwangmin lettünk  Nora és Minwoo gyerekének a keresztszülei.Felvettem a kicsit és nyugtatgatni próbáltam ami sikerült is mert pár perc múlva aludt mint a bunda.
-Jól áll-jelent meg nővérem az ajtóba, elpirultam a mondatára,majd ránéztem a kicsi békésen alvó pofijára.Nagyon hasonlított Minwoo-ra de azért látszódtak rajta az anyja vonásai is.
Elvette tőlem a kicsit majd egy puszi kíséretébe,belerakta a kiságyába.
-Gyere még gyorsan igazítok a hajadon aztán menni kell.
Iszonyatos nagy izgulás kerített hatalmába,félek. Mi van ha véletlen nemet mondtok az igen helyett?Vagy elrohanok,elesek vagy ki tudja milyen balsorsú dolgok történhetnek.
-Indulás hercegnőm-mosolygott rám majd utolsó simításként egy tiarát helyezett el a hajkoronámba.
Ahogy lépkedtem az emberek között és néha-néha felpillantva Kwangmin-ra. Boldog voltam,vagyok még most is.E- gondoltatok kifejtése közben már a szép résznél tartunk az egész ceremóniának.
-RaRa kérem ismételje utánam. Én Lee RaRa 
-Én Lee RaRa
-téged Jo Kwangmin 
-téged Jo Kwangmin 
-elfogadlak hites férjemül betegségben egészségben
-elfogadlak hites férjemül betegségben egészségben

-míg a halál el nem választ.
-míg a halál el nem választ.
Kwangmin is elmondta ezt a szép szöveget persze az ő részéről,majd felkerültek a gyűrűk.
-Ezennel házastársakká nyilvánítalak titeket,Kwangmin megcsókolhatja a menyasszonyt-a férjem így is tett ahogy mondták.Mindenki felállt és örömködve tapsoltam,majd megpillantottam a pici Minho-t a nagyija kezében és akarva akaratlanul a kezemet hasamra simítottam,Kwangi kiszúrta és elmosolyodott.
-Nemsokára hárman leszünk és ti lesztek az én szívem csücskei,bár már most azok vagytok-mondta és állam alá nyúlt és finoman  megcsókolt.
Az apró népség elindult nekünk gratulálni ,mi pedig örömmel fogadtuk ezt a gesztust.

Az esküvő lecsengése után nem mentünk nászútra,közös megegyezés alapján.Akkor fogunk elmenni amikor már megszületik a kicsi és elég idős lesz ahhoz,hogy egy pár napra rábízzuk a többiekre ,míg mi romantikázunk egy kicsit.

~Szülés napja~

-Kicsim,kérlek maradj itthon Emily-vel amíg haza nem érünk.Ez csak egy koncert lesz,bármi baj van küldj SMS-t vagy hívj,rendben?-bólogattam.
Érzem a mai nap lesz az amikor világra hozom a kicsi babánkat.A neme még kérdéses,igaz mi nem akartuk tudni,hogy a meglepetés erejével mondjuk ki az első nevet ami eszünkbe jut a nemével kapcsolatban és ebből kifolyólag nevet sem választottunk. Kwangi-éknak ma fellépésük van és éppen ezért érint rosszul talán,be se ér a szülésre vagy nem tudom.Tulajdonképpen a drágám kijelentette,hogy a kis manócskát apás szüléssel fogjuk a világra hozni,szóval a babának várnia kell a fellépésig.
-Ügyesek legyetek-néztem végig az ajtóban álló társaságon.
-Két szemed rajta-intézte-e mondatot testvére felességének.
-Értettem-mondta majd egy csókot váltott párjával
A Pikachu imádó férjecském és az éneklő pacsirták elmentek mi meg magunkra maradtunk és a kis Minho meg nem tud nyugodtan csücsülni,így folyamatosan rohangálnia kell.
Körülbelül fél órája,hogy megy a koncert amikor egy nagy ruhás éreztem és felkiáltottam.
-LYYY
-Mi a baj?-futott oda.
-A víz
-Kérsz inni??
-Elfojt a magzatvíz-kiáltottam rá.
-Oké rendben beülünk a kocsiba és lélegez jerünk - megmutatta,hogy is kell.
Kwangmin-nak küldtem egy SMS-t.
'Kezdődik'

Kwangmin pow

Éppen  a Boyfriend című nótánkat énekeltük amikor éreztem ,hogy rezeg a telefonom,ijedten a többiekre néztem és leálltam a táncolással,a fiúk persze tovább folytatták,én pedig kikaptam a készüléket a zsebemből és megnyitottam az üzenetet.
'Kezdődik'
A srácok felé fordultam ők pedig bólintottak majd Minwoo eltátogott egy sietünk mi is szöveget ,én pedig eszeveszetten rohantam a kocsim felé direkt külön jöttem mert éreztem,hogy ma lesz az esemény.
Éppen időben érkeztem azt mondta Ly.
-Nem fog nélküled szülni ,ja és bármi történik bent tartja amíg nem vagy itt.-elhiszem milyen 'könnyű lehet'
-NEM,Nem és nem-kiáltottam szerelmem én pedig berontottam az ajtón-Most már mehet-mosolygott rám én pedig odaálltam mellé és megfogtam a kezét és egy puszit nyomtam az arcára.
A nővérke odajött és közölte velem,hogy fel kell vennem a megadott előírásnak való ruhát.Villámgyorsan magamra kaptam ,és visszaálltam a felességem mellé.
-Gratulálok,kislány.Mi lesz a neve?
Egymásra néztünk majd kimondtuk a nevet ami először az eszünkbe jutott.
-Mia.-mosolyogtunk a dolgon de tudtok,hogy úgyis ugyanazt fogjuk mondani.
A kislányunk egyszerűen gyönyörű volt,csak pár napot kellet bent maradni a kórházba,ezek a napok után a leányzó már hozzá is szokhatott a szép szobájához.
Az életünk ezen a csodálatos dolgok után is tökéletes volt.A karrierünk is csodálatosan ível felfelé.A lányok mindenben támogatnak minket,és a Mia szavakba nem tudom önteni ő egy csodagyerek.
Imádom a családom amiben a felességem a lányom és a bandatársaim családjaik is beletartoznak.
Az életünk sínen van a veszekedések a múlték,de a boldogság a jelené és a jövőé.

~VÉGE~

MA 10 HÓNAPOS A FICI ♥♥
Remélem tetszett a rész, a komikat most is szívesen várom ♥

31.rész

Reggel,szerető barátom karjaiban ébredtem.

-Jó reggelt életem-köszöntött egy reggeli csókkal.

-Jó reggelt-mosolyogtam rá majd nyújtózkodtam egy hatalmasat.

-Éhes vagyok-motyogta még álmos hangon.

-Akkor,gyerünk menjünk le reggelizni

Szépen lassan lementünk reggelizni.

-Ti még pizsamába???1 óra múlva megyünk az első Európai állomásra-nézett ránk Youngmin.

Olyan gyorsan sprinteltem fel az emeletre,hogy azt elmondani sem lehetne.Mindenünket beledobáltam a bőröndökbe és a nagy Pikachut odadöntöttem a bőröndhalomhoz,bár nem hiszem,hogy vinni fogjuk de odakészítettem.Persze mielőtt bepakoltam felöltöztem és Kwangi-nak is kikészítettem a ruháját.

-Na akkor indulhatunk?

-Drágám először fel  kéne öltöznöd,nem gondolod?

-Óhh tényleg-majd fogta a ruháit és befutott a fürdőbe.-Kész is vagyok ,mehetünk-mosolygott rám-Nagyon tetszik a ruha amit választottál.

-Ez a dolgom.

Sietős léptekkel mentünk a többiekhez,majd elindultunk a reptér felé. Kiderült a fiúk titka és megtudtuk,hogy Párizsba lesz az út.Ennek a hírnek mind a 3-an nagyon örültünk,mert nem hittük volna ,hogy valaha is eljutunk ide.A repülőn Kwangmin mellett ültem és elég jól szórakoztattuk a másikat.Hol csókolóztunk,hol zenét hallgattunk hol pedig nagyokat nevettünk és persze még aludtunk is.
-Picim,ébredj. RaRa mindjárt szállunk-simogatta az arcomat a barátom.
-Fent vagyok-próbáltam mosolyt erőltetni az arcomra.
Gyorsan bekapcsoltam az övemet és vártam a landolást.
-Megérkeztünk-jött oda hozzánk Jeongmin immáron a biztos talajon
-Végre-hálálkodott Emily.
-Ezt most miért mondod,tök jó volt a repülő út-nevetett a leader.

-Mit csináltatok?-vontam őket kérdőre.
-Hát kedveském amíg ti önfeledten elvoltatok és teljesen kizártátok a külvilágot,engem ezek a barmok-mutatott Ly Hyunseong-ra és Donghyun-ra-teljesen kikészítettek , Younggie rájuk is szólt ,de nem hagyták abba-fejezte be a mondandóját.
-Na fiatalok,először megyünk a szállodába utána pedig a színpadhoz,majd szabad foglalkozás lesz.
-Vásárlás-kiáltottuk fel egyszerre a csajokkal.
-Chh nők-mondták a fiúk majd elindultak kifelé.
Ahogy egyre jobban kiértünk a reptérről annál nagyobb tömeg volt.Jó volt látni,hogy itt is sokan szeretik a fiúkat.Az volt a meglepetés,hogy tőlünk barátnőktől is kértek autogramot,gyorsan kiosztottunk egy párat majd mentünk a hotel felé.
A szobák állása a következő volt (Ly-Youngmin,NoRa-Minwoo,Donghyun-menedzser,Hyunseong-Jeongmin,Kwangmin-én)mind egy emeleten voltunk.Kawangmin-nal megkerestük a szobánkat amiben ami nagyon kitűnt az egy hatalmas ágy volt és a csodálatos kilátást nyújt a padlózattól a plafonig nyúló nagy ablak.
-Tetszik?-ölel meg hátulról a barátom,mikor a kilátásban gyönyörködtem.
-Nagyon-fordultam pele az ölelésébe.
-Srácok gyertek elmegyünk a színpadhoz-kopogott be a szobába a menedzser.
-Megyünk-mondta Kwangmin,fogtam a kis táskámat,majd a barátommal kézen fogva elindultunk lefelé.

-Lányok,amíg mi megnézzük a színpadot,nyugodtan elmehettek vásárolni-fordultak felénk a fiúk.
-Tényleg?-lepődünk meg
-Persze,menjetek.-mondák mi meg puszit adtunk a barátunk arcára,és a lányokkal elindultunk a felfedező útra.
-Na merre?-kérdeztem meg őket.
-Mondjuk oda-mutatott egy plaza felé Ly,bár csak gondolom tudom,hogy az volt vagy valami olyasmi mert az épület hatalmas volt,igazából leegyszerűsítve egy bevásárlóközpont felé vettük az irányt.

Ly

RaRa

-Oksi,akkor menjünk-fogta meg a kezem NoRa,majd szépen lassan elkezdett vonszolni maga után.
-Ez oltári nagy-nevettem fel.

NoRa

-Bementünk és az első bolt ahova bementünk az egy ilyen koktélruhás,vagy nem is tudom milyen bolt volt (XD) :D
A lányokkal nekiálltunk próbálni,végül mind a hárman megtaláltuk sz ízlésünknek megfelelő ruhát.
Egy közös volt a ruhákba mégpedig,hogy mindnek volt szalagja .

-Na és most hova?

-Hmm,mondjuk odaaa-válaszolt nevetve Ly,és becipelt minket egy játékboltba.

-Hát oks-mondtam mosolyogva.

Megláttam egy iszonyat cuki ajándékot,amit meg is vettem Kwangmin-nak.  Igazából  még a csomónál is több boltba bementünk és jobbnál jobb cuccokat vettünk.A vásárlási folyamatot egy telefon zavarta meg ,ahol közölték velünk,hogy nemsokára kezdődik a koncert és jó lenne ha visszamennénk.Mi engedelmesen elindultunk visszafelé.Amikor beléptünk a hotelszobába,mindegyikünknek volt egy levél,amiben leírták,hogy hova kell mennünk a koncertre.Gyorsan felvettük a vásárolt koktélruhákat és a hozzá való cipőket,majd taxi-t hívtunk és mentünk a helyszínre.Amikor odaértünk be is engedtek minket,éppen Kwangmin-t kerestem de ő hamarabb megtalált.

-Ki ez a szép kis hölgy?-kérdezte.

-Nem tudom,de ennek a kis hölgynek van barátja-válaszoltam nevetve majd megcsókoltam.

-Öcsi gyere már, mennünk kell-rángatta el tőlem Youngmin-a tesóját.

A lányokkal beálltunk egy helyre ahonnan jó lehetett mindent látni.A koncert lement a sok rajongó egyszerűen őrjöngőt.Jó volt látni,hogy a fiúk ennyire szeretik a rajongóikat.Szóval miután vége lett a fiúk mai munkájának,mosolyogva jöttek le a színpadról három ráadás után.Az öltözőbe bemenve mindenki éppen egy üveg víz társaságában ült,illetve állt a tükör előtt és nézegette hogy jó-e a haja.Az utolsó természetesen a pasim volt :)

-Jaj,te-mentem oda hozzá-Nagyon jól nézel ki.

-Tudom.

-Ch egós.

-De így szeretsz.

-Alap.

-Miután átöltöztünk eljönnél velem valahova?

-Persze.

Kwangi,gyorsán átöltözött,majd indultunk is a meglepetés helyre,bekötötte a szemem ,hogy véletlenül se tudjam hova is megyünk.

-Megérkeztünk.-mondta majd kisegített a kocsiból,ugyanis azzal mentünk.

Amikor kiszálltam és Kwangi levette rólam a szemkötőt,vagy mit és amit láttam az egyszerűen eszméletlen volt.

-Most,komolyan elhoztál az Eiffel torony-hoz?-néztem rá csillogós szemmel.

-Igen,és ennek oka is van.

-Igen?

-Igen,mégpedig a következő.Tudod,ha nem számítjuk az emlékezetkiesésem akkor régóta vagyunk már együtt nem?Szerintem igen ha nem is tűnik hosszúnak az  az idő amit együtt töltünk,akkor.....mindegy nem tudom elmondani épp mondatokba azt amit akarok.A lényeg...-vette egy mély levegőt-az,hogy mindennél jobban szeretlek és azt szeretném kérdezni,hogy lennél-e a felességem?-letérdelt-Lee RaRa megtisztelnél azzal,hogy hozzám jössz felességül?

Teljesen ledöbbentem,nem tudom mit kéne válaszolnom.Szeretem ,meg minden de nem tudom...

-Kawangmin én.....

------------Folytatjuk----------------

Remélem tetszett :D

Bár rövid lett ,de szerintem azért nem lett olyan rossz :D.

30.rész

Először is bocsi a sok késésért,csak nagyon sok tanulni valóm volt,de most megérkezett az új rész.Remélem elnyeri tetszéseteket.Írjatok véleményt lécci :D 
Sok puszi
Fruzsi xoxo ♥♥♥♥

Telik múlik az idő.Boldogsággal tölt el ,hogy Kwangmin-nal nem szoktunk veszekedni.Reggelente az ölelő karjaiba ébredni,esténként mellette elaludni felemelő érzés egyszerűen imádom ezt a srácot.Pár nap múlva már egy éve leszünk együtt,persze beleszámolva a csúnya veszekedést,de megbeszéltük,hogy azt elfelejtjük.
Szóval pár nap múlva megérkezik az egyéves évfordulónk. Srácokkal éppen az egy hónapos koncert felénél járunk.Nagyon sok helyre ellátogattunk és  van egy meglepetés állomás is a koncert sorozatok között.
-Na mondjátok már el,hogy mi az.....-néztem rájuk kiskutya szemekkel.
-Nem...titok és úgy is nemsokára meglátjátok mert 2 nap múlva utazunk oda-nézett ránk a barátom.
-Haha..-mondtam és elvonultam egy kicsit elmélkedni.

NoRa-nak már látszóik ,hogy terhes és ha jól tudom akkor körülbelül az ötödik-hatodik hónapban lehet,szóval nemsokára nagynéni leszek :DD.Emily is csatlakozott a fiúk turnéjához amit mindenki kicsattanó örömmel fogadott és persze a legboldogabb a vőlegénye volt.Igen jól olvastátok vőlegénye mert a turné előtt volt egy kisebb összejövetele a cégnek a Han folyó partján és ott Youngmin letérdelt elé és feltette az a kérdést amiért a lányok többsége mindent megadna "Hozzám jönnél felességül?" Emily annyira boldog volt,hogy ez megtörténik vele egyszerűen leírhatatlan érzés volt mesélte el nekem az érzéseit a buli utáni napon.
Jaj nem is mondtam,hogy az egy hónapos turnét kitolták és így két hónapot utazgatunk,jó nem ? :DD Most éppen Japánba vagyunk ez az utolsó Ázsiai állomás és azt tudom,hogy 3 Európai lesz még és utána már befejezték a srácok ezt a turnét.
-Min gondolkozol édesem?-ült le mellém Kwngmin a kanapéra.
-Semmi érdekesen.-mondtam és ránéztem.
-Félnem kéne?
-Ezt most miért kérdezed?- -_-
-Csak mert ha gondolkozol nem mindig sül ki belőle jó dolog.
-Haha ,úgy látom vicces kedvedben vagy.-mondtam mire ő bólogatott- Te akartad,akkor este nem lesz ám huncutkodás.-kacsintottam rá majd kimentem a többiekhez.
-Na hol hagytad a herceged?-nézett rám a leader
-Hogy kimet????
-Kwangmin-t.
-Jaaa,szegény sokkos állapotba került-nevettem fel.
A többiek mind kérdő pillantásokat vetettek felém.
-Semmi nem történt ne izguljatok csak olyat mondott amit nem kellet volna én pedig reagáltam rá -mosolyodtam el a végére.-Ne aggódjatok az esti koncertre rendbe jön.
-Biztos????
-Igen,na nézzétek már jön is-nevettem el magam mert még mindig ugyanolyan feje volt.
-Haver a csajod hordja a gatyát,ez szégyen-veregette meg a vállát Hyunseong.
-Nálunk nem így van.-húzta ki magát Minwoo,erre a nővérem olyan csúnyán nézett rá ahogy csak tudott.
-Vagy mégis-mosolygott aranyosan Jeongmin.
-Srácok gyertek,indulunk a főpróbára-jött be a menedzser,a fiúk engedelmeskedtek a kérésnek és így szépen lassan jó igazából normál tempóba de sikeresen elindultunk.
A próba jól sikerült ,büszke vagyok a fiúkra,ügyesek és mindent megtesznek azért,hogy a rajongóik elégedettek legyenek.

-Ügyes legyél-mondtam Kwangmin-nak immáron a koncert előtt.
-Én mindig ügyes vagyok-monda és megcsókolt,csókjába még egy év után is beleremegek.
-Szeretlek,te kis egoista.
-Én is szeretlek.
-Ésss most nagy tapssal köszöntsétek aaaaaaaa Boyfriend-et -kiáltotta a műsorvezető.A srácok felrohantak a színpadra majd elénekelték a számaikat.A rajongók csak úgy őrjöngtek,mi meg hátul tomboltunk.
-Olyan ügyesek-mondta Emily.
-Azok bizony-helyeselt a testvérem.
-Tényleg Lara hívott azt mondta ,ha visszaértünk a turnéról majd ugorjunk be hozzájuk mert mesélni valójuk van.-intézte nekem a szavait NoRa.
-Rendben-bólogattam vidáman.
-Ki az a Lara?
-A tesónk-válaszoltam,gyorsan elmeséltük a történetet majd folytattuk a táncolást egészen a koncert végéig.
-Na lányok,hogy tetszett a koncert?-kérdezték a fiúk már az öltözőben ülve.
-Hát elég béna volt mit ne mondjak-vettem fel a poker arcomat.
-Igen?-sértődött meg a legjobban Kwanmin.
-Dehogy hova gondolsz szerintem és a lányok véleményét is mondhatom.ISZONYATOSAN JÓ VOLT:D
-Szerencséd-mondta a barátom aki mellettem ült.
-Óóó szóval így állunk-másztam bele az ölébe.
-Így ám-mondta és megcsókolt a többiek meg hangos 'húúúú'-zásba kezdtek mi meg nevetve váltunk el egymás szájától.
-Menjetek szobára-nevetett a nővérem,Kwangmin felállt úgy ,hogy még az ölébe voltam majd elindult velem kifelé-Nem komolyan gondoltam-kiáltott utánunk.
-Én igen-fordult vissza az ajtóba Kwangi-Ne várjatok vissza a szállodába ,mert nekünk még dolgunk van-kacsintott a többiekre majd letett a földre és így szépen kiaraszoltunk az öltözőből.
-Hova megyünk?-fordultam lelkesen az édes drága páromhoz.
-Titok
-Mit titkolózol már megint??-néztem rá.
-Majd megtudod
-Na kösz.
-Jól van ne durcizz már mindjárt ott vagyunk.
-Oksi.-mondtam majd kézen fogva sétáltunk tovább. 

Megérkeztünk a helyszínre ami meglepetésemre egy vidámpark volt.Még sohasem voltam vidámparkban ,de mindig is el szerettem volna jutni egybe.
-Nagyon köszönöm-ugrottam a nyakába ♥ 
-Nincs mit köszönni,neked még a csillagokat is lehoznám az égről-mondta és egy puszit akart adnia számra de én ezt a cselekedettét csókká alakítottam át.
-Nagyon,nagyon nagyon mindennél jobban szeretlek-öleltem meg végül.
Erre nem mondott semmit csak felemelte az állam majd újból megcsókolt,ezután a kis 'kitérő' után elindultunk élvezni a park örömét :D
-Mire üljön fel először?
-Hmmm ,mondjuk a hullámvasútra-válaszoltam boldogan.
-Rendben-mondta és elindultunk az említett helyszín felé.
Kivártunk a sorunkat és felültünk rá,csak úgy sikítoztam mint akinek a haját tépik Kwangi meg csak nevetett rajtam.Mikor sikeresen vége lett a hullámvasútnak kiszálltunk belőle majd elindultunk a céllövölde felé.A barátom kiszúrt egy hatalmas Pikachu-t és eldöntötte,hogy mindenáron megszerzi atz a 'kis' állatott.
Hatalmas küszködései árán sikerült és magunkévá tudhattuk a plüsst.
Mire mindenre felültünk amire szerettünk volna és ,ki is próbáltunk mindent jól eltelt az idő és ezért  elindultunk hazafelé. Kwangi-Pikachu-én <-- így mentünk az úton Kwangmin az egyik kezét én a másikat fogtuk a sárga szőrgombócnak.
Igazán jól nézhettünk ki  :DDD 
-Ti meg mi a frászkarikát szedtetek össze???-utalt Emily a sárgaságra.
-Hééééé, ne sértegesd-keltem Pika védelmébe-Emily ő  itt Pikachu, Pikachu ő itt Emily.
-Szia Emily örülök,hogy megismerhetlek-változtatta el Kwangmin a hangját és úgy tett minta az állat beszélne.
-Szia Pika, örülök a találkozásnak.Menj fel a szobádba és küld le a gazdáidat rendben?-ment bele Ly a játékba.
-Ezer örömmel.
Elindultunk felfelé Kwangi előre engedett ,letette a plüsst a többi közé majd becsukta az ajtót ,be is zárta,felém fordult és határozott léptekkel megindult felém és ajkait egyből az enyémeken éreztem.Olyan hevesen és vadult csókolt,hogy nem is számítottam erre meglepődöttségebe hátraestem az ágyra és mielőtt még kapcsoltam volna magammal rántottam Kwangminn-t.Szépen lassan  lekerültek rólunk a ruhadarabok és élveztük egymás társaságát.Mikor végeztünk a 'dolgunkkal' egymás karjaiban aludtunk el.Egy szertelek -szeretlek kíséretében.


Remélem megvagytok vele elégedve.Jöhetnek a komik hidegek melegek ♥♥♥

29.rész

Igazából innen már nem is találkoztunk Kwangmin-nal  és betartottuk a két hetet .Ők mindig gyakoroltak mi  pedig...ruhákat terveztünk a fiúknak.Az utolsó napokban a manager felhívott minket,hogy titokba fogunk megjelenni  a koncerten,a közönség soraiban. Kwangmin-nal szinte mindennap beszéltem, ha nem is akkor SMS-esztünk,de már nagyon  hiányzik,hogy láthassam és csókolhassam puha ajkait :D 

Megismertük jobban a középső testvért,és boldogan mondhatom,hogy sikerült kialakítani egy rendes szoros testvéri kapcsolatot.

Szorgosan készülődünk a koncertre ami pár óra múlva kezdődik.Nagyon boldog vagyok,hogy végre magamhoz ölelhetem a barátom és szerintem a nővérem is így érez.Lassacskán növekszik a pocija de még nem igazán észrevehető a kis tökmag cseperedése.

-RaRa,gyere már  el fogunk késni ?

-Mi???Tényleg-véltem felfedezni az idő gyors múlását.

-Igen siess már.

Gyorsan futottam az ajtóhoz majd azt be is zártam,eszméletlenül vártam már,hogy ott lehessünk.Taxival mentünk amivel sikeresen egy kisebb dugóba kerültünk.A kezdés előtt negyed órával sikerült betoppanunk a VIP szekcióba,a menedzser már várt ránk mert intett a fejével,hogy merre van a fiúk öltözője.Gyors léptekkel indultunk el az említett helyszín felé ahol relaxáló fiúkat találtunk.

Odaléptem Kwangmin széke mögé aki csukott szemmel és zenét hallgatva pihent.Óvatosan lehajoltam hozzá majd egy kis puszit adtam a szájára és mint aki tudta volna mire készülök belehúzott az ölébe majd a pusziból csókot csinált.Az egész eseményem a fiúk röhögte kivéve Minwoo-t mert ő a nővéremet üdvözölte igen hosszan.A szemlélésem végén visszafordultam Kwangmin-hoz és megcsókoltam,majd mikor elváltunk a homlokát az enyémnek döntötte.

-Nagyon hiányoztál..

-Te is nekem,ne is tudd milyen nehéz volt nélküled ez a másfél hét.

-De hála istennek most már itt vagy és a karjaimba tarthatlak.-csókolt meg újra,azonban ezt a tevékenységünket megzavarták mert a barátomnak sietni kellet,mert a rajongók már várják.

Kézen fogva elindultunk a színpad felé majd amikor nővérkém mellé értünk ott adott még egy utolsó csókot majd indult üdvözölni a szeretett rajongóit.

-Sziasztok,hogy vagytok ?-kérdezte a közönségtől Donghyun ,ők azon nyomban elkezdtek sikongatva válaszolni.

A fiúk a Janus-szal kezdtem.A koncert felénél jöhettek a rajongói kérdések.

R:Rajongó     V:Válaszoló

R:Kwangmin szereted a barátnőd?

V:Persze,hogy szeretem ,milyen kérdés ez?-mosolyodott el a végére.

R:Youngmin ,el vennél egy rajongót felességül?

V:Attól függ-mosolygott édesen -Bár jelen pillanat csak a drága barátnőmet venném el akit teljes szívemből szeretek.

R:Akkor a rajongóidat nem is szereted ?

V:Persze,hogy szeretem Bestfriendeket,nekem ti vagytok az elsők és nektek köszönhetjük,hogy itt lehetünk.

R:Minwoo a libád tényleg terhes?

V:NoRa nem liba hanem egy aranyos érzékeny lány és igen terhes.

R:Srácok miért tűritek meg az a két ribancot nálatok ,amikor annyira nyilvánvaló,hogy csak a pénzetekre és a hírnevetekre pályáznak-kiabáltak a rajongók én pedig egyre jobban kezdtem rosszul lenni.

V:Ne merjetek így beszélni a lányokról-csattant fel Kwangmin .

V:Kérlek ne beszéljetek róluk így mert ők igazán jólelkű,segítőkész lányok-védet meg minket Donghyun.

R:Én nagyon szeretem a lányokat mert a fiúk boldogok mellette-mondta egy lányka és egy kis boldogságot hozott mind a fiúk mind a mi arcunkra.

V:Köszönjük-beszéltek egyszerre az ikrek és Minwoo.

A rajongói beszélgetésekből egyenlőre elég volt szerintem ,de ahogy felcsendült egy ismerős dallam ,tudtam a fiúk is így gondolják.A Boyfriend volt az a szám és elnevettem magam a fontos  szavaknál Kwangi rám nézett én meg elmosolyodtam.

A koncert véget ért a srácok elköszöntek a rajongóktól és megköszönték nekik ,hogy eljöttek. Mikor leértek a színpadról a barátom egyből odajött hozzám és megölelt.

-Sajnálom-suttogta a fülembe.

Nem válaszoltam csak adtam neki egy puszit a szájára amiért kicsit szomorúan nézett rám és mivel megesett rajta a szívem újból odahajoltam és nagyon lassan szüntettem meg a közöttünk lévő távolságot. Megszűnt a kis távolság és végül ajkaink találkoztak először óvatosan majd egyre vadabbul kezdtük tépni egymás párnáit,majd végül abbahagytuk és mit sem törődve a minket szemlélő szempárokkal elindultunk az öltöző felé,ahol már a fél csapat bent volt.

-Na meg volt a kiadós nyálcsere?-vigyorgott Hyunseong.

-Haha nagyon vicces vagy-mondtam neki flegmán.

A fiúk gyorsan átöltöztek majd elindultunk haza,én haza akartam menni a cuccaimért de nem engedett el valaki és már majdnem szabályosan ráncigálnak nevezném amit művelt.

-Na drága sógornőm,főznél nekünk valami vacsorát?-karolta át a vállam Youngmin.

-Mi,sógornő????

-Igen ,mert ha a testvérkém feleségül vesz az leszel nem ?

-De ,hát az odébb van még nem??De, hát akkor meg.

-Jól van nem kell kiakadni.

-Nem akadtam ki-nevettem fel-Na mindegy mit kértek?-kérdeztem tőle.

-Milánóit.

-Hát hogy a fenébe fejthettem el ez a tényt,ha az életetek minden napján ezt ennétek.

-Ez nem is igaz-durcizott be.

-Mi nem igaz ? -kérdezte kíváncsian Kwangmin 

-Semmi -mondtam majd indultam a konyhába,hogy megcsináljam a kajuszukat.

-Hééé,Mit csinálsz falatka?

-Falatka?

-Most mi van?? Nem becézgethetem a barátnőmet ?

-De nyugodtam-mondtam és adtam egy puszit a szájára,de persze ez nem volt neki elég ezért csók lett belőle.

-Kis telhetetlen-váltam el tőle majd folytattam a vacsorakészítési tevékenységemet.

Kész a kaja,vajúhoz!!!-kiáltottam el magam és egy pillanatok alatt a szépnem megterített asztal és annak székei megteltek éhenkórász emberekkel.

-Jó étvágyat!-mondtam majd én is el kezdtem enni.

-Ez hiányzott már...-mondta Jeongmin és szedett még egy tányérral.

-Ezek szerint ízlik.

-Hogy a kis csirke manóba ne ízlene,ha nem lenne barátod rád hajtanék mosolygott a velem szemben ülő Hyunseong.

-Hééé.... csak lassan a testtel ,van barátja-féltékenykedett Kwangmin.De cukiiii. :DDD

-Nyugi haver azt mondtam ha, NEM lenne-emelte ki  a "nem" szót.

-Jól van na.

-Köszönjük szépen a vacsorát-mondta mindenki szinte egyszerre majd felálltak az asztaltól és mindenki ment a maga dolgára kivéve a nővérem és Kwangi.

-Segítsek elmosogatni?- kérdezte a testvérem.

-Nem kell pihenj nyugodtan, Kwangmin majd segít.

-Rendben,jó éjszakát-mondta majd elindult az emelet irányába.

-Akkor segítsek mosogatni?

-Nem kell majd megcsinálom ,menj te is nyugodtan a többiekhez.

-Nem,maradok segíteni.

-Cuki vagy-mondtam neki majd megpusziltam az arcát.

A mosogatás érdekesre sikeredet mert szó szerint az egész konyha úszott a vízben.de sebaj gyorsan feltakarítottam majd letusoltam és befeküdtem Kwangmin mellé az ágyba.Közel húzott magához és végül így sikerült elaludnunk.Megnyugtatott a közelsége és boldog voltam,hogy végre ölelő karjai között aludhassak.

Bocsi a késésért :D ♥♥

Remélem tetszett :DD ♥♥♥

Kommizatok sokat :DDD ♥♥♥♥

28.rész

Sziasztok !

Először is sajnálom,hogy mostanában nem olyan sok részt produkálok.Másodszor az első tény állás a jövőre is megmarad.3 fici-t írok jelenleg és mind a hármat frissíteni fogom általában hétvégén számítsatok új részekre a tanulás meg a suli miatt.

Igyekszem majd minél több résszel előállni. Ha adódik időm lehet,hogy hétköznap is lesznek frissítések.

Puszi,Fruzsi ♥♥♥

A lány akit láttunk valószínűleg ismeri a testvérem. -Lara te mi az istent keresel  itt ?- kérdezte a nővérem. -NoRa???? - akadt ki kissé a lány aki ugyanúgy nézett ki mint én. - Megbeszéltük, hogy elmész és nem is jössz vissza ? -Nem tehettem,hiányzott a húgocskám és a nővérem , anya küldött. – mondta.
- Szerintem ezt inkább bent beszéljétek meg. - szólalt meg az eddig hallgatag Henry.
Bementünk a lakásba ,majd elfoglaltuk a két fotelt és a kanapét .Lara és én ültünk az egy-egy személyes ülőhelyre, NoRa pedig a többszemélyesen foglalt helyett, Henry  a barátnője helyének a karfajára csüccsent  és simogatta a  lány hátát.
-Na akkor ,hogy is állnak a dolgok?Ki vagy te nekem?- idegességembe már nem tudtam mit mondani nekik, mert fogalmam sincs mit titkolnak és,hogy miért.
-Szóval...-kezdett bele a nővérkém.-Lara az ikertestvéred ,hamarabb született mint te ,vagyis ő az idősebb.Anya pedig elvált apától a születésetek után ,de a gyámhatóság úgy döntött,hogy csak egy gyermeket nevelhet .Ezt még a mai napig sem értem miért döntöttek így,ő elvitte Lara-t így csak ketten maradtunk.Azonban pár évvel ezelőtt édesanyánk elhunyt,a temetésen találkoztam először vele.-nézett Larára.-Ott viszont megbeszéltük,hogy nem fog minket keresni,de ezek szerint nem így történt.

 -Mi az,hogy anya küldte,ő meghalt amikor születtem,apa mondta. Miért nézel ki úgy mint én??-fordultam a hasonmásom felé.
-Először is anya csak pár éve halt meg és fel sem merült benne az a dolog,hogy nekem esetleg neked szükségünk van egy anyára aki ellát minket tanácsokkal és kitárgyalhassuk vele a fiú ügyeinket,már ha lett volna-néztem a legidősebb testvéremre.-Apáról meg ne is beszéljünk teljesen meg is feledkezik a saját lányairól arról,hogy mi a világon vagyunk a munkába és az italba temeti magát.Ez aztán az elrontott élet.Félre ne értsd a helyzetet Lara ,de én ezt nem értem,a temetés után az volt,hogy nem keresel minket,de még is eljutottál hozzánk.Miért?
-Azért mert nem szerettem volna egyedül maradni anya halála után csak egy ember volt akire igazán számíthattam és az a legjobb barátnőm volt ,de ő és a családja elutaztak a világ másik felébe és így megromlott a kapcsolatom a lánnyal ,bár igaz,hogy a temetésen megígértem,hogy nem kereslek titeket de nekem szükségem van a testvéreimre, ha nem akartok engem jobban megismerni megértem,csak mondjátok meg és nem találkozunk többet.
-Anya eldobott engem magától,miért váltak el?Miért nem nőhettem fel egy anyával ,miért ilyen szar az életem?-kérdések sorozata bukott ki belőlem majd fogtam, a cuccomat és futva indultam el a nagyvilágba.Nem néztem körül csak a lábaim irányítottak engem.Becsapva éreztem magam Nora tudta,hogy anya él ,biztos nem a temetésen tudta meg az információt,bármibe lefogadnám ,hogy nyomozott a dolog után,hiszen ismerem de nem avatott bele a dologba ami fájt,mert kicsike korunk óta mindent elmondunk egymásnak.Egyszer csak megálltak a lábaim egy roppant ismerős ház előtt.Ebben az igazán otthonos épületben lakik a Boyfriend. Csöngettem kopogtam mindet csináltam,de senki sem nyitott ajtót. Leültem a lépcsőre és vártam és vártom ,hogy hazaérkezzenek,a könnyeim megállás nélkül áztatták az arcom immáron egy kis eső kíséretébe.
Érzem a fejem egyre nehezebbé válik a testemet elhagyja az erő és eldőlök,mint egy frissen vágott fa,halk hangokat hallok.
-Édes istenem. Kwangmin ez RaRa .-kiáltott fel valaki.
-Kicsim,itt vagyok minden rendben-éreztem,hogy felemel karjaiba,majd innentől sötét kép.
Nem tudom mennyi ideig lehettem eszméletlen,de amikor kinyitottam a szemeim egy ágyon voltam és egy kéz fogta az enyémet,a tulajdonosan Kwangmin volt. Próbálkoztam jelét adni ,hogy ébren vagyok ,de csak annyira futotta,hogy megsimítottam hüvelykujjammal a fiú kezét.Felkapta a fejét,majd nagy szemeivel rám nézett.
-Jól vagy?-kérdezte halkan.
-Igen,mi történt?
-Azt nem tudom  mi történt de ájultan találtunk a lépcsőn.
-Mióta  vagyok eszméletlen?
-Csupán ár órája.Elmeséled mi történt?-simított végig a homlokomon.
-Persze-mondtam és próbáltam fölülni ami ment is csak a hirtelen felüléstől megszédültem majd visszaestem az ágyba.Mivel úgy szerettem volna neki elmondani a dolgot,hogy karjait érzem magam körül óvatosan arrébb csúsztam és beengedtem őt a takaróm alá.
-Van egy lány Lara-nak hívják és  ugyanúgy néz ki mint én.....ő az én ikertestvérem.Anya elvitte őt és ő is nevelte fel ,azonban nem olyan rég meghalt és utánunk küldte a testvéremet.Ma tudtam,meg ,hogy anyám élt és eldobott magától,azt is megtudtam,hogy NoRa mindvégig,jó majdnem végig tudta,hogy mi a helyzet anyával,de nem mondta el érted...-sírtam el újra magam.
-Kicsim ne sírj-simogattam meg a hátam majd szorosabban ölelt magéhoz.
-Nem is igazán az fáj,hogy anyám eldobott magától,igaz fáj de nem annyira min,hogy a testvérem akivel mindent megosztottam,minden titkomat tudta,ezt az egészet nem mondta le .Nagyon nagyot csalódtam benne.
-Szívem,NoRa-t is meg lehet érteni.Biztos oka volt eltitkolni előled.Mi van ha ezzel a titokkal csak óvni akart téged.Kérlek bocsáss meg neki és beszéljétek meg hárman.Lara,Nora és RaRa.Nekem tetszik ez a név hármas-mosolygott rám és nekem is el kellet nevetnem magam.
-Nem is olyan rossz-adtam neki egy puszit.-Köszönöm,hogy mellettem vagy és elviseled a kiborulásom.Ígérem beszélni fogok a tesóimmal ,hogy mi is történt meg a többit is.Sajnálom ,hogy aggódnod kellett miattam.
-Jaj,picim örülök,hogy jól vagy.Szerintem hívd fel NoRa-t és értesid jólléted felől.
-Rendben-mondtam és kérdően néztem a telefonomat illetően amit idehozott nekem,mert a szoba másik felénél volt.
-Hallo,RaRa jól vagy semmi bajod? Sajnálom,kérlek gyere vissza.-amint felvette már záporoztak is a kérdések.
-Szia,jól vagyok csak egy kis idő és más segítség kellet,hogy értelmesen tudjam felfogni a dolgot.Nem sokára vissza megyek sietek puszi szia.
-Sziaa-ezzel le is tette a telefont.
-Naa?-kérdezte  Kwangmin.
-Minden rendben és mint hallhattad hamarosan megyek is vissza.
-Mi dolgod van előtte?-kacéran rám nézett.
-Őőőőő,hogy is mondjam-vágtam gondolkozós fejet.
-Mutasd meg..-suttogta már szinte a számba.
Nem válaszoltam csak közelebb-nél is közelebb húztam magamhoz majd megcsókoltam.Maga alá gyűrt ,majd úgy csókolt.Elengedte ajkaim, majd végig csókolta a nyakamat,majd a kulcscsontomat és ismét visszatért a számhoz.Erőt vettem magamon és úgy intéztem a dolgokat ,hogy én kerüljek felülre,ráültem csípőjére és miközben az ajkait csókoltam ,az ingét is gomboltam,mikor végeztem vele megcsodálhattam nem a legizmosabb de nekem tökéletesen megfelelő felsőtestét.
Tovább haladtak a dolgok történt aminek történnie kellet.
.
.
.
-Mennem kéne-mondtam neki mikor már visszatért a normál légzésünk.
-Ne hagyj itt-nézett rám.
-Pedig muszáj megtennem.
-Köszönöm.
-Mit köszönsz?-néztem rá.
-Mindent,hogy itt vagy nekem,hogy az előbb is megtetted velem.
-Ne köszönj semmit,megtenni azért akartam,mert eszméletlenül szeretlek és bármit megtennék érted.Én vagyok aki köszöntetett mondhat,hogy egy ilyen remek barátja van.
Felkeltem az ágyból gyorsan magamra kaptam fehérneműmet,majd kerestem a többi ruhadarabom.
-Amibe jöttél ruha a fürdőben van mert kissé megázva találtunk rád.Amúgy simán elviselném ha egész nap így sétálgatnál előttem.-vigyorgott perverzen.
-Álmodni szabad.
Gyorsan felöltöztem elköszöntem a szerelmemtől majd a többiektől és innentől kezdve tényleg be kéne tartani az a két hetet vagy mennyit,de úgyse fog menni.

-Sziasztok,sajnálom,hogy gondot okoztam-léptem be Henry lakásának ajtaján.
-RaRa-kiáltotta a nevem NoRa majd eszeveszett iramba elindult felém.
-Azt hittem hamarabb érsz ide.
-Bocsi még volt egy kis dolgom.
-Kis dolognak neveznéd ezeket-mutatott a nyakamra.
Én tükröt kerestem a táskámba majd megvizslattam az a bizonyos helyett ahol édes drága szerelmem kicsi szívnyomokat hagyott.
A nővérkéim előtt lehajtottam a fejem és pironkodva tanulmányoztam a padló mintázatlant.
A lányokkal megbeszéltünk minden fontos dolgot Henry-nek sajnos dolgoznia kellet ezért nem maradhatott.
Elmondták az okot ami az volt,hogy nem akartak olyan kicsiként kitenni ennek a dolognak.Meg is értem őket nem is tudom minek kellet hisztiznem.Lara-t megkértük,hogy ha ideiglenesen is de lakjon nálunk ő boldogan belement.
A lányoknak el kellet mesélnem ,hogy is történt a dolog az én drágaságommal.Este mindenki a saját helyére ment Lara-nak odaadtuk a vendégszobát hogy nyugodtan aludjon ott és ha gondolja berendezzük neki állandó szobájának is.
Este Kwangin-nal SMS-ezért fojtattunk.
R:Köszi a szép foltokat a nyakamon ♥
K:Én is köszi a karmolásokat és a foltokat is ,nem tudtam mit kitalálni mert a tánctanár/koreográfus észrevette.A srácok kitálaltak,hogy a barátnőm nálam volt erre a menedzser kiakadt,de sikerült elhárítanom a veszélyt.
R:Sajnálom :(
K:Ne sajnáld én jól éreztem magam.♥♥♥
R:Én is,na de megyek aludni majd holnap leírom a tesós ügy részleteit. Szia jó8 Szeretlek ♥♥♥♥♥
K:Álmodj velem édesem,én is szeretlek ♥♥♥♥♥


Remélem tetszett :D ♥♥♥

27.rész

Szóval vacsora után elmentünk lefeküdni,jó-jó persze előtte letusoltunk  , külön.Majd nyugovóra tértünk egymás karjaiban.Reggel a csöngő éles hangjára keltünk,feltápászkodtam és úgy ahogy voltam,Kwangmin egyik pólójában és egy kis rövidnadrágban,levánszorogtam az ajtóhoz.Kinyitottam.

-Jó reggelt..RaRa?-kérdezte a fiúk menedzsere

-Viszont és igen.

-Öööm ez nem Kwangmin felsője?-mutatott az említett ruhadarabra.

-De-szégyelltem el kicsit magam-Jöjjön be,biztos nem azért jött,hogy velem beszélgessen.

-Srácok,mindenki a nappaliba-kiáltottam el magam

-Ne kiabálj már,jövünk-halottam meg Youngmin álmos  hangját,a lépcső felől-Jó reggelt-köszönt a menedzsernek.

Mindenki üdvözölte a reggeli vendégünket,majd szigorúan belekezdett a mondandójába,közben a barátom szorongatta a kezem mintha érezni,hogy mi fog történni.

-Fiúk,ezt most befejeztétek-kiabált-elegem van abból,hogy semmit sem csináltok két hét múlva lesz egy nagy koncertetek után pedig egy egy hónapos turné.Nem fogom hagyni ,hogy teljesen eltűnjetek.Ebben a két hétben se barátnő se semmi,a lányok szépen haza fognak költözni.Megfogjátok tanulni milyen keményen dolgozni az álmaitokért,eddig mindent a seggetek alá raktunk,de ebből elég.A táncokat szerintem már aligha tudjátok.Éjjel-nappal próbáitok lesznek és nem érdekel kifogás.Nem szeretném,ha ..Tudjátok mit haragudjatok ha akartok,nem érdekel ,az viszont,hogy mi lesz a karrieretekkel az igenis érdekel .Összefoglalom ,két hetetek van mindent újra tanulni,mert vissza viszlek titeket a hírnévbe,nem hagyom ,hogy eltunyuljatok teljesen.Szerintem hálásak lesztek majd még ezért.Búcsúzzatok el a lányoktól akik addig fizetett szabadságon lesznek-intézte felénk az utolsó sort.-10 perc múlva csak a fiúkat akarom látni a házban.Tudom,hogy ez maga lesz a terror de szerintem meg fogja érni.

Felsiettem a szobánkba,felöltöztem és a dolgokat amik otthon nincsenek és pár ruhámat is összeszedtem ,meg a fontosabb cuccaimat és még kb.5 percem volt.

-Nem akarom,hogy elmenj,csak most kaptalak vissza.

-Ne aggódj majd tartjuk a kapcsolatot nem lesz semmi baj, igaza van a menedzsernek most tényleg újra kell építenetek a karriereteket és mi ebbe nem szólhatunk bele.Hiányozni fogsz,de tudom,hogy most nemes cél érdekébe megyünk el.-odamentem hozzá és megöleltem.

-Figyelj ezt neked adom-mosolygott majd odalépet az ágyához és egy tündéri Pikachu-t adott.-Csak ,hogy veled legyek ha személyesen nem is

-Mindig,velem vagy,ide bent-mutattam a szívemre,megcsókolt,és csak csókolt mintha az élete múlna rajta.

-1 perc- kiabált fel a kakukkos óra.

Kézen fogva levánszorogtunk az emeletről megöleltem mindenkit majd Kwangmin-nal még váltottunk egy utolsó csókot majd hazafelé indultunk NoRa-val.

-Hogy vagy kismama?-kérdeztem tőle.

-Jól de hiányzik a kispapa.-nevette el magát.

-Nekem is hiányzik az én kis Pikachu mániás,imádni való hercegem.

-Mit csináljunk ebben a két hétben,bár amilyen mérges volt a menedzser szerintem utána se fogunk tudni majd találkozni.

-Van egy ember akivel majd találkoznunk kéne többet nem mondhatok róla csak azt,hogy majd találkoznunk kell vele.

~NoRa pov~

Kivel kéne találkoznunk?Remélem nem vele,mert ha igen teljesen felfordulhat az életünk.Ők ketten nem találkozhatnak.

Sajnálom a fiúkat,nem lesz könnyű nekik ez a két hét,remélem utána már engedik,hogy találkozzunk velük.A kisbabánk addig pedig szépen növekszik a hasamba.Büszkeséggel tölt el az az érzés,hogy a születendő gyermekem édesapja egy olyan remek ember lesz mint Minwoo.

~Kwangmin pov~

Elküldte.... A menedzser elküldte életem szerelmét...Tudom,hogy a mi érdekünkbe tette ,hogy ne tűnjünk el de akkor is.Talán még beszélni se lesz időnk vele,plusz a két hét után nem is biztos ,hogy találkozhatunk,mert nem fogja meg engedni.

~RaRa pov~

Amikor már elértünk a lakásunkhoz,érkezett egy üzenetem.

Hamarosan.....

Ez állt benne,esküszöm nem tudom,hogy kitől jöhetett és gondolom valaki csak félre küldhette,ezért nem is tulajdonítottam neki nagy jelentőséget.

Bementünk,majd lepakoltunk és mivel nem volt itthon semmi ezért lementünk a boltba,a szokásosba mentünk oda ahova a fiúkkal is jártunk.NoRa mondta,hogy nézzek valami édességet ,mert csajos 'zabálós' napot fogunk tartani.Éppen nyúltam volna az utolsó kedvenc fajta gumicukromért amikor egy másik kéz haladt el a kezem mellet ,így elvéve tőlem azt a lehetőséget,hogy kezem közé jusson a finom édesség.

-Hé, éppen el akartam venni,ez volt az utolsó-mondtam majd elszomorodtam,nem válaszolt semmit majd a kezembe nyomta a finomságot.-Miért?-ennyit kérdeztem.

-Mert a barátnőmnek had adhassam oda a kedvenc cukrát.-a hangot egyből felismertem és nem vártam semmire csak ajkaira tapadtam és úgy csókoltam mintha egy éve váltam volna el tőle,pedig csak pár órácskája volt az egésznek.

-Te ,hogy-hogy itt?

-Valakinek bevásárolni is kell-mondta majd megint megcsókolt a kapucni idegenem.

-Héé, szállj le erről a lányról barátja van-távolította el rólam vagyis pontosabban a számtól a srácot majd felképelte,mert még mindig  nem látta az arcát.

-Jézusom,Kwangmin egyben vagy?-öleltem át majd adtam egy puszit az arcára ahol az ütés érte.

-KWANGMIN????????????Te mit csinálsz itt,nem próbán kéne lenned?-akadt ki 

-De a próbára megyünk,csak mondták,hogy valaki menjen el a boltba egy kis energia adó csokiért.

-Aham,én meg hülye vagyok,most tényleg mit keresel itt?-kérdezte elég érdekes hangnembe NoRa,egy kicsit megviseli őt a terhessége azt hiszem.

-3 óra múlva kell próbálni menni és a fiúk elküldtek,hogy vegyek valami kaját.

-De nem is szeretsz boltba járni-mosolyogtam rá

-Volt egy érzésem,hogy nem hagyhatom ki a boltba menetelt-mosolygott mi meg furán néztünk rá-Oké oké  a menedzser rám parancsolta,hogy eljöjjek.

-Köszi a gumicukrot-adtam neki egy puszit.

-5 percet kaptok amíg nem végzek a vásárlással,után ha nem fejezitek be elrángatlak ,szó szerint-nézett rám.

-Rendben-mondta Kwangmin majd egyből az ajkaimra csapott le és vadul tépte azokat.

-Gyerekek azért ne ennyire nyálasan már-szitkozódott a nővérem majd elvonult ,mi meg mit sem törődve vele folytattuk a csókolózást.Majd kis idő után elváltunk egymástól majd megölelt.

-Szeretlek-suttogta szenvedélyesen a fülembe,én pedig még jobban belefúrtam a fejem mellkasába majd onnan felnézve:

-Én is szeretlek.

-Na gyerekek innen kezdődik a két hét.Kwangmin gyakoroljatok keményen és hajrá.Akkor mi megyünk is.-mondta majd elindult én pedig még mindig Kwangmin ölelésében voltam.-Utolsó aztán tényleg indulunk.

-Szeretlek és vigyáz magadra-nyomtam egy csókot a szájára majd gyors léptekkel elindultam NoRa után.

A boltból kilépve megcsörrent a telefonom.Henry volt az.

-Szia.

-Hello mizujs?-kérdeztem

-Semmi,akkor mikor tudnátok találkozni LaRa-val?

-Nem tudom szerintem holnap.Okés akkor gyertek el hozzám,rendben ?

-Oksi,ott leszünk.

-Szia

-Szia-majd letettem a telefont-Holnap átmegyünk Henry-hez.-jelentettem ki mosolyogva.

-Rendben-mondta majd folytatta tovább az útját.

Bementünk a lakásba majd kipakoltuk a vásárolt dolgainkat és még fel is takarítottuk az egész lakást.A takarítás végeztével ledobtuk magunkat a kanapéra majd megnéztük a   Love me című filmet.

Imádom ezt a fimet.Szóval  így telt az esténk meg persze még egy rakat fimet megnéztünk csak mivel ez a kedvencem ezért gondoltam elég ezt megemlíteni.

Az álom a kanapén ért el minket így mikor felkeltem,szó szerint fájt minden porcikám.Még a testvérkém aludt addig elmentem letusolni majd felöltöztem és végül neki álltam reggelit csinálni,ami finom nutellás palacsinta lett.

-NoRa ébresztő-keltegettem óvatosan a testvérem.

-Hmm.

-Kész a reggeli és lassan indulni kéne .

-Okés kellek már-mondta majd sikeresen elindult a fürdőbe.

Elvégezte reggeli dolgait majd szépen lassan elindultunk Henry-hez.Mikor odaértünk testvérem becsöngetett majd vártunk a mindig vidám és mosolygós srácot,de helyette csak egy csaj állt akin nem sok ruha volt.....

Egy kis kihagyás után vagyunk :( ,kezd visszatérni az írói képességem :D 

Remélem tetszett :D 

♥♥♥

Kérlek titeket áldjatok meg néhány véleménnyel.

Köszönöm ,Fruzsi ♥♥♥

26.rész

-Ez...-tettem a szám elé a kezem-pozitív.

-Tudom,de mit csináljak?

-Először is nyugodj meg ,másodszor elmegyünk egy orvoshoz és harmadszor pedig elmondjuk vagy el mondod Minwoo-nak.

-De nem akarom neki elmondani,mi van ha ezzel tönkretenném a karrierjét,az életét.

-Hülye ha a saját karrierjét fontosabbnak tartaná mint a saját gyerekét.

-De...

-Semmi ,de öltözz most orvoshoz fogunk menni.

-Rendben-mondta és látszott rajta,hogy ez egy kicsit falra vágta-ráadásul így a stylistos jövőjének is annyi lehet,de én nem fogom hagyni.

NoRa gyorsan elkészült,szóltunk a fiúknak,hogy elmentünk és,hogy sietünk.Most pedig várjuk,hogy behívjon minket az orvos.Kérdezett NoRa-tól dolgokat majd ultrahangot készített és megállapította,hogy a tesóm körülbelül 3 hetes terhes.

-Szóval ha hazaérünk behívod a szobátokba és elmondod neki a tényállást,rendben?

-Rendben.

~NoRa pov~

Nem hiszem el ,hogy 20 évesen egy kis angyalkát hordok a szívem alatt.Remélem Minwoo nem fog magamra, hagyni és kiáll mellettem és a születendő gyermekünk mellett.

RaRa próbált biztatni,hogy elfogja fogadni de én félek.

-Minwoo beszélhetnénk négyszemközt?

-Persze édes ,menjünk-mondta és elindultunk a szobánk felé,bementünk majd becsuktuk az ajtót.

-Arról lenne szó,hogy-fel alá járkáltam annyira ideges voltam.

-Nem tudsz olyat mondani amitől ennyire idegesnek kéne lenned,mondta majd megölelt.

Kibontakoztam öleléséből,majd megszólaltam:

-Ne akadj ki kérlek,de én .......terhes vagyok...

-Igen?-kérdezte sokkos állapotban.

-Igen-válaszoltam-Megértem,ha már nem akarsz többé látni és szakítani akarsz velem-sírtam el magam.

-Én soha,kérlek ne sírj melletted maradok és végig fogjuk csinálni ketten együtt.Soha nem hagynálak el,mert szeretlek.TE vagy a mindenem az életem és most már persze a kis tökmag is-simított végig a hasamon.

-Köszönöm és sajnálom.

-Mit sajnálsz?

-Azt,hogy miattam akár tönkre is mehet a karierred és az én hibám  ,hogy a hasamba van.

-Na ide figyelj,ti fontosabbak vagytok mint a karierrem és nem csak a te hibád én is ugyanúgy felelős vagyok a kis manóért.-megfogta az állam és felemelte,hogy a szemébe nézhessek-Szeretlek-mondta és megcsókolt,következő pillanatba pedig tapsolás halottunk.

-Gratulálok a kismamának és a kispapának-mosolygott hülyén Jeongmin.

Kwangmin hátulról ölelte az én húgcicámat és súgott valamit a fülébe amin elmosolyodott.

A lényeg a lényeg az én drága barátom elfogadta a tényt,hogy gyerekünk lesz .Milyen furcsa is ez nekem egy szimpla városi lánylak valóra válik az álma.Van egy szerető barátom,jól kereső állásom és remek barátaim.

-Min gondolkozol?-kérdezte Minwoo immáron pizsamába az ágyba bújva.

-Az életen azon,hogy milyen szerencsés vagyok,hogy ők mind és ,hogy te vagy/vagytok nekem.

-Szívem,azt tudom,hogy a terhes mamiknak sok hangulatváltozásai vannak de azért nem gondoltam volna ,hogy egy ilyen érzelgős NoRa-val is találkozhatom majd,és ez tetszik.

-Mi?Az érzelgős énem?

-Igen és az egész lényed,mindaz ahogy teszel valamit vagy éppen semmi ahogy élsz ,boldog vagy netán szomorú.Mindenhogy tetszel nekem-hajolt fölém és megcsókolt.Elég hosszú ideje csókolózhattunk már amikor érezte a keze,más helyre tévedt és ebből kiindulva egy újabb csodálatos éjszakát töltöttünk el együtt.

~RaRa pow ~

Mikor hazaértünk NoRa felment és beszélni MinWoo-val  én pedig gyorsan vázoltam a helyzetet a többieknek,akik szintén örültek a manócskának,bár én személy szerint Donghyun-tól tartottam de ő is mosolyogva fogadta a dolgokat.Felmentünk az emeletre hátha tudunk egy kicsit hallgatózni,majd amikor már elmondta a tesóm mi a tényállás és a barátja örült, fogtok magunkat és bementünk a szobába megtapsoltuk a drágákat majd Jeonmin elsütötte egy vicc félét,Kwangmin meg hátulról átkarolt .

-Nagyon szeretlek-suttogta a fülembe én pedig elmosolyodtam.

Szépen lassan kisétáltunk anyuci és apuci szobájából

-Mi a baj?-kérdezte Kwangi mikor befeküdt mellém az ágyba.

-Semmi csak azon gondolkodtam,hogy milyen tündérmesében élek.

-És én vagyok a herceg?

-A daliás barna herceg Pikachun.-mondtam erre a kis cuki besértődött.

-Én szeretem a Pikachuimat.

-Senki nem mondta,hogy nem.-mosolyogtam rá és adtam neki egy szájra puszit.

-Ennyi,jár a hercegnek aki megmentett téged.

-Talán egy picit több is-odahajoltam,hozzá és megcsókoltam.

-Jó éjszakát-mondtam neki mikor elváltunk egymástól és alvóhelyzetbe  helyezkedtünk el.

Reggel arra keltem,hogy nincs mellettem senki,gondoltam lent vannak a konyhába,de semmi, senki sehol.Egy papírfecnit találtam a párnám mellet amikor visszamentem a szobánkba.

Jó reggelt ,kincsem!

El kellet mennünk interjúra vittük magunkkal a tesód is,de nem volt szívem felkelteni téged.

Szeretlek a te Pikachu-s herceged :D XOXO ♥♥

Elmosolyodtam a levélen ezért gondoltam megnézem az interjút,ha egyáltalán adják a TV-ben.Meg is találtam,kis cukik voltak majd jött a számukra kínos kérdés,a barátnős téma.
-Na srácok mi a helyzet a barátnőkkel?-kérdezte a riporter.-Donghyun?
-Nincs
-Hyunseong?
-Nincs
-Jeongmin?
-Szintén.
-Youngmin,te együtt vagy még Emily-vel?
-Persze-válaszolta boldogan a szöszi.
-Kwangmin?-kérdezte tőle olyan mindent tudok de tőled akarom hallani sítusban.
-Van egy csodálatos barátnőm akit imádok-mosolygott egyszerűen olyan édes volt,hogy azt szavakba nem lehet kifejezni.
-Minwoo?
-Nekem is van egy gyönyörű barátnőm-vigyorgott :D-és nem árulta el,hogy terhes is ,mondjuk szerintem is jobb ha titkolják még egy kicsit.
-Kedves nézőink ,köszönjük a figyelmet és a Boyfriend-Boyfriend dallal búcsúzunk.Viszont látásra és további szép napot.
Szép emlékek törtek fel a dal hallatán,mert ennek a dalnak köszönhetően lettem Kwangi barátnője,és tudtam ,hogy neki is eszébe jutott mert egyes részeknél ami benne volt a levélben ,elmosolyodott.

-Megjöttünk-kiabálták a fiúk.
-Konyhába-kiabáltam vissza.
-Hello cica,mi lesz a kaja?-kérdezte az engem ölelgető személy.
-Kimchire gondoltam remélem megfelel.
-Nézted?
-Igen.
-Tetszett?
-Aranyosak voltatok.
-Eszedbe jutott?
-Igen
-Szeretlek.
-Szeretlek-és idáig beszélgettünk utána már csak csókolóztunk,persze azért figyeltünk a kjauszra,hogy nehogy odaégjen.


Remélem elnyerte tetszéseteket :D ♥♥
Bár nekem nem annyire tetszik,de remélem nektek bejön :D ♥