29.rész

Igazából innen már nem is találkoztunk Kwangmin-nal  és betartottuk a két hetet .Ők mindig gyakoroltak mi  pedig...ruhákat terveztünk a fiúknak.Az utolsó napokban a manager felhívott minket,hogy titokba fogunk megjelenni  a koncerten,a közönség soraiban. Kwangmin-nal szinte mindennap beszéltem, ha nem is akkor SMS-esztünk,de már nagyon  hiányzik,hogy láthassam és csókolhassam puha ajkait :D 

Megismertük jobban a középső testvért,és boldogan mondhatom,hogy sikerült kialakítani egy rendes szoros testvéri kapcsolatot.

Szorgosan készülődünk a koncertre ami pár óra múlva kezdődik.Nagyon boldog vagyok,hogy végre magamhoz ölelhetem a barátom és szerintem a nővérem is így érez.Lassacskán növekszik a pocija de még nem igazán észrevehető a kis tökmag cseperedése.

-RaRa,gyere már  el fogunk késni ?

-Mi???Tényleg-véltem felfedezni az idő gyors múlását.

-Igen siess már.

Gyorsan futottam az ajtóhoz majd azt be is zártam,eszméletlenül vártam már,hogy ott lehessünk.Taxival mentünk amivel sikeresen egy kisebb dugóba kerültünk.A kezdés előtt negyed órával sikerült betoppanunk a VIP szekcióba,a menedzser már várt ránk mert intett a fejével,hogy merre van a fiúk öltözője.Gyors léptekkel indultunk el az említett helyszín felé ahol relaxáló fiúkat találtunk.

Odaléptem Kwangmin széke mögé aki csukott szemmel és zenét hallgatva pihent.Óvatosan lehajoltam hozzá majd egy kis puszit adtam a szájára és mint aki tudta volna mire készülök belehúzott az ölébe majd a pusziból csókot csinált.Az egész eseményem a fiúk röhögte kivéve Minwoo-t mert ő a nővéremet üdvözölte igen hosszan.A szemlélésem végén visszafordultam Kwangmin-hoz és megcsókoltam,majd mikor elváltunk a homlokát az enyémnek döntötte.

-Nagyon hiányoztál..

-Te is nekem,ne is tudd milyen nehéz volt nélküled ez a másfél hét.

-De hála istennek most már itt vagy és a karjaimba tarthatlak.-csókolt meg újra,azonban ezt a tevékenységünket megzavarták mert a barátomnak sietni kellet,mert a rajongók már várják.

Kézen fogva elindultunk a színpad felé majd amikor nővérkém mellé értünk ott adott még egy utolsó csókot majd indult üdvözölni a szeretett rajongóit.

-Sziasztok,hogy vagytok ?-kérdezte a közönségtől Donghyun ,ők azon nyomban elkezdtek sikongatva válaszolni.

A fiúk a Janus-szal kezdtem.A koncert felénél jöhettek a rajongói kérdések.

R:Rajongó     V:Válaszoló

R:Kwangmin szereted a barátnőd?

V:Persze,hogy szeretem ,milyen kérdés ez?-mosolyodott el a végére.

R:Youngmin ,el vennél egy rajongót felességül?

V:Attól függ-mosolygott édesen -Bár jelen pillanat csak a drága barátnőmet venném el akit teljes szívemből szeretek.

R:Akkor a rajongóidat nem is szereted ?

V:Persze,hogy szeretem Bestfriendeket,nekem ti vagytok az elsők és nektek köszönhetjük,hogy itt lehetünk.

R:Minwoo a libád tényleg terhes?

V:NoRa nem liba hanem egy aranyos érzékeny lány és igen terhes.

R:Srácok miért tűritek meg az a két ribancot nálatok ,amikor annyira nyilvánvaló,hogy csak a pénzetekre és a hírnevetekre pályáznak-kiabáltak a rajongók én pedig egyre jobban kezdtem rosszul lenni.

V:Ne merjetek így beszélni a lányokról-csattant fel Kwangmin .

V:Kérlek ne beszéljetek róluk így mert ők igazán jólelkű,segítőkész lányok-védet meg minket Donghyun.

R:Én nagyon szeretem a lányokat mert a fiúk boldogok mellette-mondta egy lányka és egy kis boldogságot hozott mind a fiúk mind a mi arcunkra.

V:Köszönjük-beszéltek egyszerre az ikrek és Minwoo.

A rajongói beszélgetésekből egyenlőre elég volt szerintem ,de ahogy felcsendült egy ismerős dallam ,tudtam a fiúk is így gondolják.A Boyfriend volt az a szám és elnevettem magam a fontos  szavaknál Kwangi rám nézett én meg elmosolyodtam.

A koncert véget ért a srácok elköszöntek a rajongóktól és megköszönték nekik ,hogy eljöttek. Mikor leértek a színpadról a barátom egyből odajött hozzám és megölelt.

-Sajnálom-suttogta a fülembe.

Nem válaszoltam csak adtam neki egy puszit a szájára amiért kicsit szomorúan nézett rám és mivel megesett rajta a szívem újból odahajoltam és nagyon lassan szüntettem meg a közöttünk lévő távolságot. Megszűnt a kis távolság és végül ajkaink találkoztak először óvatosan majd egyre vadabbul kezdtük tépni egymás párnáit,majd végül abbahagytuk és mit sem törődve a minket szemlélő szempárokkal elindultunk az öltöző felé,ahol már a fél csapat bent volt.

-Na meg volt a kiadós nyálcsere?-vigyorgott Hyunseong.

-Haha nagyon vicces vagy-mondtam neki flegmán.

A fiúk gyorsan átöltöztek majd elindultunk haza,én haza akartam menni a cuccaimért de nem engedett el valaki és már majdnem szabályosan ráncigálnak nevezném amit művelt.

-Na drága sógornőm,főznél nekünk valami vacsorát?-karolta át a vállam Youngmin.

-Mi,sógornő????

-Igen ,mert ha a testvérkém feleségül vesz az leszel nem ?

-De ,hát az odébb van még nem??De, hát akkor meg.

-Jól van nem kell kiakadni.

-Nem akadtam ki-nevettem fel-Na mindegy mit kértek?-kérdeztem tőle.

-Milánóit.

-Hát hogy a fenébe fejthettem el ez a tényt,ha az életetek minden napján ezt ennétek.

-Ez nem is igaz-durcizott be.

-Mi nem igaz ? -kérdezte kíváncsian Kwangmin 

-Semmi -mondtam majd indultam a konyhába,hogy megcsináljam a kajuszukat.

-Hééé,Mit csinálsz falatka?

-Falatka?

-Most mi van?? Nem becézgethetem a barátnőmet ?

-De nyugodtam-mondtam és adtam egy puszit a szájára,de persze ez nem volt neki elég ezért csók lett belőle.

-Kis telhetetlen-váltam el tőle majd folytattam a vacsorakészítési tevékenységemet.

Kész a kaja,vajúhoz!!!-kiáltottam el magam és egy pillanatok alatt a szépnem megterített asztal és annak székei megteltek éhenkórász emberekkel.

-Jó étvágyat!-mondtam majd én is el kezdtem enni.

-Ez hiányzott már...-mondta Jeongmin és szedett még egy tányérral.

-Ezek szerint ízlik.

-Hogy a kis csirke manóba ne ízlene,ha nem lenne barátod rád hajtanék mosolygott a velem szemben ülő Hyunseong.

-Hééé.... csak lassan a testtel ,van barátja-féltékenykedett Kwangmin.De cukiiii. :DDD

-Nyugi haver azt mondtam ha, NEM lenne-emelte ki  a "nem" szót.

-Jól van na.

-Köszönjük szépen a vacsorát-mondta mindenki szinte egyszerre majd felálltak az asztaltól és mindenki ment a maga dolgára kivéve a nővérem és Kwangi.

-Segítsek elmosogatni?- kérdezte a testvérem.

-Nem kell pihenj nyugodtan, Kwangmin majd segít.

-Rendben,jó éjszakát-mondta majd elindult az emelet irányába.

-Akkor segítsek mosogatni?

-Nem kell majd megcsinálom ,menj te is nyugodtan a többiekhez.

-Nem,maradok segíteni.

-Cuki vagy-mondtam neki majd megpusziltam az arcát.

A mosogatás érdekesre sikeredet mert szó szerint az egész konyha úszott a vízben.de sebaj gyorsan feltakarítottam majd letusoltam és befeküdtem Kwangmin mellé az ágyba.Közel húzott magához és végül így sikerült elaludnunk.Megnyugtatott a közelsége és boldog voltam,hogy végre ölelő karjai között aludhassak.

Bocsi a késésért :D ♥♥

Remélem tetszett :DD ♥♥♥

Kommizatok sokat :DDD ♥♥♥♥

28.rész

Sziasztok !

Először is sajnálom,hogy mostanában nem olyan sok részt produkálok.Másodszor az első tény állás a jövőre is megmarad.3 fici-t írok jelenleg és mind a hármat frissíteni fogom általában hétvégén számítsatok új részekre a tanulás meg a suli miatt.

Igyekszem majd minél több résszel előállni. Ha adódik időm lehet,hogy hétköznap is lesznek frissítések.

Puszi,Fruzsi ♥♥♥

A lány akit láttunk valószínűleg ismeri a testvérem. -Lara te mi az istent keresel  itt ?- kérdezte a nővérem. -NoRa???? - akadt ki kissé a lány aki ugyanúgy nézett ki mint én. - Megbeszéltük, hogy elmész és nem is jössz vissza ? -Nem tehettem,hiányzott a húgocskám és a nővérem , anya küldött. – mondta.
- Szerintem ezt inkább bent beszéljétek meg. - szólalt meg az eddig hallgatag Henry.
Bementünk a lakásba ,majd elfoglaltuk a két fotelt és a kanapét .Lara és én ültünk az egy-egy személyes ülőhelyre, NoRa pedig a többszemélyesen foglalt helyett, Henry  a barátnője helyének a karfajára csüccsent  és simogatta a  lány hátát.
-Na akkor ,hogy is állnak a dolgok?Ki vagy te nekem?- idegességembe már nem tudtam mit mondani nekik, mert fogalmam sincs mit titkolnak és,hogy miért.
-Szóval...-kezdett bele a nővérkém.-Lara az ikertestvéred ,hamarabb született mint te ,vagyis ő az idősebb.Anya pedig elvált apától a születésetek után ,de a gyámhatóság úgy döntött,hogy csak egy gyermeket nevelhet .Ezt még a mai napig sem értem miért döntöttek így,ő elvitte Lara-t így csak ketten maradtunk.Azonban pár évvel ezelőtt édesanyánk elhunyt,a temetésen találkoztam először vele.-nézett Larára.-Ott viszont megbeszéltük,hogy nem fog minket keresni,de ezek szerint nem így történt.

 -Mi az,hogy anya küldte,ő meghalt amikor születtem,apa mondta. Miért nézel ki úgy mint én??-fordultam a hasonmásom felé.
-Először is anya csak pár éve halt meg és fel sem merült benne az a dolog,hogy nekem esetleg neked szükségünk van egy anyára aki ellát minket tanácsokkal és kitárgyalhassuk vele a fiú ügyeinket,már ha lett volna-néztem a legidősebb testvéremre.-Apáról meg ne is beszéljünk teljesen meg is feledkezik a saját lányairól arról,hogy mi a világon vagyunk a munkába és az italba temeti magát.Ez aztán az elrontott élet.Félre ne értsd a helyzetet Lara ,de én ezt nem értem,a temetés után az volt,hogy nem keresel minket,de még is eljutottál hozzánk.Miért?
-Azért mert nem szerettem volna egyedül maradni anya halála után csak egy ember volt akire igazán számíthattam és az a legjobb barátnőm volt ,de ő és a családja elutaztak a világ másik felébe és így megromlott a kapcsolatom a lánnyal ,bár igaz,hogy a temetésen megígértem,hogy nem kereslek titeket de nekem szükségem van a testvéreimre, ha nem akartok engem jobban megismerni megértem,csak mondjátok meg és nem találkozunk többet.
-Anya eldobott engem magától,miért váltak el?Miért nem nőhettem fel egy anyával ,miért ilyen szar az életem?-kérdések sorozata bukott ki belőlem majd fogtam, a cuccomat és futva indultam el a nagyvilágba.Nem néztem körül csak a lábaim irányítottak engem.Becsapva éreztem magam Nora tudta,hogy anya él ,biztos nem a temetésen tudta meg az információt,bármibe lefogadnám ,hogy nyomozott a dolog után,hiszen ismerem de nem avatott bele a dologba ami fájt,mert kicsike korunk óta mindent elmondunk egymásnak.Egyszer csak megálltak a lábaim egy roppant ismerős ház előtt.Ebben az igazán otthonos épületben lakik a Boyfriend. Csöngettem kopogtam mindet csináltam,de senki sem nyitott ajtót. Leültem a lépcsőre és vártam és vártom ,hogy hazaérkezzenek,a könnyeim megállás nélkül áztatták az arcom immáron egy kis eső kíséretébe.
Érzem a fejem egyre nehezebbé válik a testemet elhagyja az erő és eldőlök,mint egy frissen vágott fa,halk hangokat hallok.
-Édes istenem. Kwangmin ez RaRa .-kiáltott fel valaki.
-Kicsim,itt vagyok minden rendben-éreztem,hogy felemel karjaiba,majd innentől sötét kép.
Nem tudom mennyi ideig lehettem eszméletlen,de amikor kinyitottam a szemeim egy ágyon voltam és egy kéz fogta az enyémet,a tulajdonosan Kwangmin volt. Próbálkoztam jelét adni ,hogy ébren vagyok ,de csak annyira futotta,hogy megsimítottam hüvelykujjammal a fiú kezét.Felkapta a fejét,majd nagy szemeivel rám nézett.
-Jól vagy?-kérdezte halkan.
-Igen,mi történt?
-Azt nem tudom  mi történt de ájultan találtunk a lépcsőn.
-Mióta  vagyok eszméletlen?
-Csupán ár órája.Elmeséled mi történt?-simított végig a homlokomon.
-Persze-mondtam és próbáltam fölülni ami ment is csak a hirtelen felüléstől megszédültem majd visszaestem az ágyba.Mivel úgy szerettem volna neki elmondani a dolgot,hogy karjait érzem magam körül óvatosan arrébb csúsztam és beengedtem őt a takaróm alá.
-Van egy lány Lara-nak hívják és  ugyanúgy néz ki mint én.....ő az én ikertestvérem.Anya elvitte őt és ő is nevelte fel ,azonban nem olyan rég meghalt és utánunk küldte a testvéremet.Ma tudtam,meg ,hogy anyám élt és eldobott magától,azt is megtudtam,hogy NoRa mindvégig,jó majdnem végig tudta,hogy mi a helyzet anyával,de nem mondta el érted...-sírtam el újra magam.
-Kicsim ne sírj-simogattam meg a hátam majd szorosabban ölelt magéhoz.
-Nem is igazán az fáj,hogy anyám eldobott magától,igaz fáj de nem annyira min,hogy a testvérem akivel mindent megosztottam,minden titkomat tudta,ezt az egészet nem mondta le .Nagyon nagyot csalódtam benne.
-Szívem,NoRa-t is meg lehet érteni.Biztos oka volt eltitkolni előled.Mi van ha ezzel a titokkal csak óvni akart téged.Kérlek bocsáss meg neki és beszéljétek meg hárman.Lara,Nora és RaRa.Nekem tetszik ez a név hármas-mosolygott rám és nekem is el kellet nevetnem magam.
-Nem is olyan rossz-adtam neki egy puszit.-Köszönöm,hogy mellettem vagy és elviseled a kiborulásom.Ígérem beszélni fogok a tesóimmal ,hogy mi is történt meg a többit is.Sajnálom ,hogy aggódnod kellett miattam.
-Jaj,picim örülök,hogy jól vagy.Szerintem hívd fel NoRa-t és értesid jólléted felől.
-Rendben-mondtam és kérdően néztem a telefonomat illetően amit idehozott nekem,mert a szoba másik felénél volt.
-Hallo,RaRa jól vagy semmi bajod? Sajnálom,kérlek gyere vissza.-amint felvette már záporoztak is a kérdések.
-Szia,jól vagyok csak egy kis idő és más segítség kellet,hogy értelmesen tudjam felfogni a dolgot.Nem sokára vissza megyek sietek puszi szia.
-Sziaa-ezzel le is tette a telefont.
-Naa?-kérdezte  Kwangmin.
-Minden rendben és mint hallhattad hamarosan megyek is vissza.
-Mi dolgod van előtte?-kacéran rám nézett.
-Őőőőő,hogy is mondjam-vágtam gondolkozós fejet.
-Mutasd meg..-suttogta már szinte a számba.
Nem válaszoltam csak közelebb-nél is közelebb húztam magamhoz majd megcsókoltam.Maga alá gyűrt ,majd úgy csókolt.Elengedte ajkaim, majd végig csókolta a nyakamat,majd a kulcscsontomat és ismét visszatért a számhoz.Erőt vettem magamon és úgy intéztem a dolgokat ,hogy én kerüljek felülre,ráültem csípőjére és miközben az ajkait csókoltam ,az ingét is gomboltam,mikor végeztem vele megcsodálhattam nem a legizmosabb de nekem tökéletesen megfelelő felsőtestét.
Tovább haladtak a dolgok történt aminek történnie kellet.
.
.
.
-Mennem kéne-mondtam neki mikor már visszatért a normál légzésünk.
-Ne hagyj itt-nézett rám.
-Pedig muszáj megtennem.
-Köszönöm.
-Mit köszönsz?-néztem rá.
-Mindent,hogy itt vagy nekem,hogy az előbb is megtetted velem.
-Ne köszönj semmit,megtenni azért akartam,mert eszméletlenül szeretlek és bármit megtennék érted.Én vagyok aki köszöntetett mondhat,hogy egy ilyen remek barátja van.
Felkeltem az ágyból gyorsan magamra kaptam fehérneműmet,majd kerestem a többi ruhadarabom.
-Amibe jöttél ruha a fürdőben van mert kissé megázva találtunk rád.Amúgy simán elviselném ha egész nap így sétálgatnál előttem.-vigyorgott perverzen.
-Álmodni szabad.
Gyorsan felöltöztem elköszöntem a szerelmemtől majd a többiektől és innentől kezdve tényleg be kéne tartani az a két hetet vagy mennyit,de úgyse fog menni.

-Sziasztok,sajnálom,hogy gondot okoztam-léptem be Henry lakásának ajtaján.
-RaRa-kiáltotta a nevem NoRa majd eszeveszett iramba elindult felém.
-Azt hittem hamarabb érsz ide.
-Bocsi még volt egy kis dolgom.
-Kis dolognak neveznéd ezeket-mutatott a nyakamra.
Én tükröt kerestem a táskámba majd megvizslattam az a bizonyos helyett ahol édes drága szerelmem kicsi szívnyomokat hagyott.
A nővérkéim előtt lehajtottam a fejem és pironkodva tanulmányoztam a padló mintázatlant.
A lányokkal megbeszéltünk minden fontos dolgot Henry-nek sajnos dolgoznia kellet ezért nem maradhatott.
Elmondták az okot ami az volt,hogy nem akartak olyan kicsiként kitenni ennek a dolognak.Meg is értem őket nem is tudom minek kellet hisztiznem.Lara-t megkértük,hogy ha ideiglenesen is de lakjon nálunk ő boldogan belement.
A lányoknak el kellet mesélnem ,hogy is történt a dolog az én drágaságommal.Este mindenki a saját helyére ment Lara-nak odaadtuk a vendégszobát hogy nyugodtan aludjon ott és ha gondolja berendezzük neki állandó szobájának is.
Este Kwangin-nal SMS-ezért fojtattunk.
R:Köszi a szép foltokat a nyakamon ♥
K:Én is köszi a karmolásokat és a foltokat is ,nem tudtam mit kitalálni mert a tánctanár/koreográfus észrevette.A srácok kitálaltak,hogy a barátnőm nálam volt erre a menedzser kiakadt,de sikerült elhárítanom a veszélyt.
R:Sajnálom :(
K:Ne sajnáld én jól éreztem magam.♥♥♥
R:Én is,na de megyek aludni majd holnap leírom a tesós ügy részleteit. Szia jó8 Szeretlek ♥♥♥♥♥
K:Álmodj velem édesem,én is szeretlek ♥♥♥♥♥


Remélem tetszett :D ♥♥♥