3.rész

Bocsi a késésért :D

Kwangmin pov

Mióta megláttam ezt a lányt nagyon furcsa érzés kerülgetett,de nem tudom miért.Azt nem mondom nem lenne jó semmire.......mondjuk én nem is az a fajta fiú vagyok aki csak úgy kihasználja a lányokat.A fal amit magam köré építek az csak álca.Nem is olyan rég volt egy barátnőm titokba  Liznek hívták.Ő volt az én életem, nagyon szerettem/szeretem őt  mindent megtettem neki amit kért de Liz úgy dobot engem mint a pinty azóta nem bízok meg egy lányba se,erre megjött RaRa és valami furcsa érzést keltett bennem amit eddig csak  Liz iránt éreztem.

Nem tudom mit csináljak vele,nem akarok bunkózni de csak úgy jön,nem akarom megbántani , sajnos akaratlanul is képes vagyok bántani ezt a szegény lányt.

Erre itt a mostani példa  kaptam egy szép pofont NoRa-tól mondjuk nem mondom ,hogy nem érdemeltem meg mert biztos volt oka  Rará-nak  elrohanni ,talán feltéptem egy régi sebet ezért meg is érdemeltem azt  amit kaptam.

Két dolgot tudok:

1:Rara furcsa érzéseket keltett bennem ami nem is akármilyen érzések......

2:Távol kell magamtól tartanom mert ha netán tán lenne valami kettőnk között úgy végezném mint Lizával és összetörnék megint és ezt szerintem senki sem akarja megint.

Amikor összetörtem miután Liza elhagyott nem sikerült semmit megcsinálnom, nem tudtam koncentrálni semmire.A csapat totál kiakadt rám de sikerült túltenni magamat a dolgon ,mármint olyan értelembe,hogy képes vagyok félretenni a magánéletem és a munkám.

-Miért kaptam a pofont?-kérdeztem NoRá-t.

-Mert...-és elmesélte a történetet amiről biztos ,hogy halottatok.

Szörnyen érzem most magam ,de ennek ellenére se fogom magamhoz közel engedni.

-Kwangmin. Bocsánatot kell kérned tőle.-förmedt rám a leader.

-Nem fogok bocsánatot kérni mert így gondoltam és kész- megint mást mondtam mint gondoltam mi lehet velem a baj,körbenéztem és láttam a tesóm kis okos fejét ,hogy tudja mi bajom van.

-Beszélhetnénk?-kérdezte Youngmin.

-Nem- vágtam oda durván majd felrohantam a szobámba.

RaRa pov

Reggel mikor felkeltem kisírt szemmel és fájó fejjel találtam magam szembe a tükörbe .Lementem a konyhába de nem volt ott senki.

-NoRa itthon vagy ?-kérdeztem hátha itthon van .

Semmi válasz.Odamentem a hűtőhöz és ott találtam egy kis szöveget:

Jó reggelt!

Sajnálom a tegnapit.Dolgozni mentem ha felkeltél majd gyere be.

Puszi Nora :D <3

Gyorsan elkészültem és indultam is.Útközben gondolkoztam és arra jutottam,hogy elfogom érni ,hogy  Kwangmin kedvesebb legyen legalábbis velem.Bár nem tudom miért csinálom ezt és, egyáltalán miért érdekel ,hogy utál-e vagy sem .

Sziasztok-léptem be a próbaterembe vidáman,mert a fiúk éppen  próbáltak az esti koncertre.

-Szia.Jobban vagy? -ölelt meg Youngmin.

Vetettem egy fél pillantást Kwangmin-re de ő csak egy lenéző pillantással méltatott.

Mindenki  megölelt majd folytatták a próbát.Észrevettem egy kis apró dolgot aminek igazán örültem.Ez a dolog az én kis nővérkém és Minwoo között történ egy apró kacsintás egy kis mosoly és a nővéremet már fel kell takarítani :D (Nono ismerős? :DD<---szerk.megj.)

Éppen a Janus-t próbálták amikor az egyik táncos hirtelen félrelépet és elesett.

-Hé,haver jól vagy?-kérdezte a másik táncos.

-Nem tudok felállni.

Gyorsan átvitték az orvosi szobába a srácot,az orvos azt mondta ,hogy nem fog tudni ma este fellépni.Mindenki tiszta ideg volt mert nélküle nem tudják megcsinálni a koreográfiát.

NoRa rám nézett és én megráztam a fejem. Nem hiszem ,hogy tudjátok rólam de én táncosnak tanultam csak úgy körülbelül 4 éve hagytam abba mert áttértem a stylist szakmára.

Kimentünk a teremből feltűnés mentesen.

-Figyelj meg kell tenned a fiúk érdekébe,máshogy nem tudnak fellépni.

-De nem fog menni ennyi ember előtt még nem táncoltam és nem fogom tudni ennyi idő alatt betanulni a koreot.

-TE tudsz táncolni?-kérdezte Youngmin.

-Igen.

-Kérlek csináld meg a kedvemért.

-Egy feltétellel.

-Mi lenne az ?

-Kérdezd meg a tesódat,hogy mi a baja velem.

-Oké.

Youngmin megbeszélte a többiekkel ,hogy mi legyen.Viszonylag gyorsan betanultam a koreot.

~Este a koncerten~

-Nyugi menni fog-nyugtatott a nővérem.

-Kezdünk, szoríts.-mondtam izgatottan.

Lement a tánc és boldog voltam,hogy sikerült megcsinálnom a táncot,bár megfogadtam,hogy soha többet nem fogok táncolni.

Remélem tetszett a rész :D